2014-08-Augusztus

Részletek

Megjelent: 2014. szeptember 11. csütörtök, 14:06

Augusztusban nyaralás miatt keveset gyalogoltunk a környékben, így a fotók is kevesen vannak. De annál szebbek! Legalábbis nekem ez a harangvirág az egyik legszebb virágfotó az idei nyárról. A szépségéhez persze az is kell, hogy a virág maga is friss, dús, nincs tele elhervadt harangokkal; gyönyörűek voltak a fények délután, amikor találkoztunk, a virág színe igyazán gyönyörű. Újra kihangsúlyozom: a képeken csak annyit szoktam utólag dolgozni, hogy a széleket levágom, hogy a lényeg maradjon csak a képen. Ez már csak azért is így van, mert nem értek annyira a fotó-manipuláló programokhoz, hogy időt fecsérelnék erre. Ha egy kép nem jó, majd lesz helyette másik. Vagy ha fontos, akkor felteszem az eredetit, kissé homályosat. Ezek természeti képek, nem műtermi kidolgozások. Szinte finnyás is vagyok ezügyben :-)  A virággal a Hármashatár-hegy és a Kecske-hegy közötti parkolók egyikében találkoztunk, nagyon hálás vagyok érte.

Erős kontraszt a felső szépség és a lenti fehér harangvirág között. A fehér hiába mutatta, hogy milyen gyönyörű és hatalmas volt korábban, a sok elszáradt harangocska rontja az összképet. Sokkal nagyobb volt, de a száradt szirmok csak csúnyává tették a felvételt, ezért levágtam őket. Kontrasztnak viszont igazán alkalmas. És arra is kiváló, hogy lássuk, hogy milyen nagy színváltozatosság a virágok közt. Szerintem mindegyik csomós harangvirág.

Az újabb imolát is azért tettem ide, mert látszik, mennyire másak a szirmai, mint az előző hónapban látott imoláé. Nem bordázott csövek a szirmai, és a színek is másként változnak a virágzaton belül. Nekem mindegyik nagyon szép!

A bábakalács is az a növény, amit elég volt korábban könyvben látni. Valószínű, nagyon jó volt a könyvbeli leírás és az illusztráció, mindenesetre amint megláttam, tudtam, mi ez. Korábban csak szártalan bábakalácshoz volt szerencsém. 30 éve a Tordai hasadéknál. :-)

A csillaggombát már régről ismerem, és ma is kiváltja belőlem a kretént: nem tudom megállni, hogy meg ne nyomkodjam az érett, lyukas tetejű spóratartót, ami ettől fekete felhőt ereget, mint egy vulkán. És mindenkinek boldogan mutogatom, hogy nézze, milyen vicces ez a gomba.

Ezek a gombák ott nőttek a harangvirágok közelében, pár méterrel beljebb az erdőben. Tudom, hogy sok gomba ún. boszorkánykörökben bújik elő, hát ezek is ilyenek. Régen még gondolkodtam rajta, hogy megtanulom a gombahatározást, de a sok egyforma, pici, érdektelen gomba elvette a kedvemet. Növényekkel is van ilyen gondom: a pitypanghoz hasonló sok sárga, fészkes virágzatú izé azonosítása nem hoz lázba. Nem is leszek botanikus :-(

Ez a lenti fotó nagyon izgalmas volt: megnéztem, úgy tűnt, hogy a fehér- és a kéküstökű virágok közös tövön nőttek. A szakértők azt mondták, rosszul láttam, azok külön növények. És hogy a kékes lila szín kikeverése a legnehezebb a természet számára (is), és gyakori, hogy ezek egyszerűen fehérre sikerednek. Ez megmagyarázza a fehér harangvirágok kérdését is :-) Mindenesetre nekem nagy élmény volt a fehér üstökű virág keveredése a kéküstökűvel. Ez azért nem ugyanaz, mint a boltban egymás mellé rakott piros, rózsaszín és fehér mikulásvirágok, ezek helyben mutálódtak, és fele-fele arányban voltak a Homok-hegy oldalában.

Még egy aszat: nem tudom, hogy gyapjas, pókhálós vagy közönséges. de mindegy is, mert szép :-)

Idén kevés gyújtoványfüvet láttam, de ennek olyan intenzív színei voltak, hogy homályossága ellenére érdemes feltenni.

A nagy esők hatására naponta új gombák jelentek meg. Talán a karfiolgomba (ami egyfajta korallgomba) volt a legérdekesebb: hatalmas "csokrokat" láttunk belőle kidőlt fák törzsén. Olyan nagy és a színe is olyan feltűnő, hogy szinte hihetetlen, de az elsők mellett simán elmentem. De Éva felfigyelt rájuk! Több telepet is láttunk, és mivel fiatalon ehető, sőt állítólag finom, nem lepett meg, hogy 2-3 nap múlva hűlt helyük volt.