2014-05-Május

A május elseje 4 napos ünneppé dagadt. Kiváló alkalom egy kis terepszemlére.

 

A piros mécsvirágról sok érdekeset tudtam meg. Kétlaki növény, ami engem meglepett; nyilván egy szakértőnek ez nem újdonság, én viszont rácsodálkoztam, mert a kétlakiság számomra eddig fenyőféléket, tiszafát, ..., szóval egészen más jellegű növényeket jelentett.

A nőivarú mécsvirág csészéje sokkal gömbölydedebb,  a hímivarú virág csészéje hengeres . Nekem a fotókon először csak az tűnt fel, hogy a porzók másképp állnak a két virágban. Egy pillanatra még azon is elgondolkodtam, hogy akkor ez két különböző növény. Aztán kiderült, mi az oka a különbségnek.  Még azt is megtudtam, hogy védett virág, 2000 Ft az eszmei értéke.

Ha eddig nem sikerült volna megfejteni, a fenti fotón látható a nőivarú virág, a lentin pedig hímvarú, porzósak.

 

Legkedveltebb úticélunk az erdőirtás, megint sok hatalmas virággal találkoztunk ott: valószínű, hogy a talaj jó, a fényviszonyok sokkal jobbak, mint az árnyékos erdőben, emiatt sokkal szebb, nagyobb növényeket lehet itt találni.

Már tavaly is elképesztő méretű nagy ezerjófű bokrot találtunk itt, most is nagyon szépeket találtunk, bár még nem láttam olyan hatalmasat, de már megjelent ez az egzotikus virágú növény.

 

 

 

A méhfű az árvacsalánok rokona, de szokatlanul nagyra nőtt ajakos virágokkal. És persze itt is vannak változatok, az irtáson egy szokatlanul "sötét" virágút láttunk, amelyiknek az oldalsó szirmai is bordók. A szokásos változatban az oldalsó sziromrész fehér, esetleg foltos, csíkos, ... Érdemes megnézni a virág "torkán" levő mintázatot, nagyon érdekes, és talán nem annyira különböznek, mint a hópelyhek, de valami hasonló a diverzitás.

 

 

 

Ezek a kis rovarok, akiket én nem ismerek, csuda helyesek, különösen az elmosódott, még levegőben repülő példány. Engem valami mesére, rajzfilmre emlékeztet, amiben egy ilyen szőrös kis csomag serényen igyekszik, hogy egy kis nektárt gyűjtsön. Tetszik a csápja, a lógó lábacskái, igazából az egész olyan bájos, sajnálom, hogy nem őrá fókuszált a gép. Szinte hiányzik a meseillusztrációkban megszokott kis vödröcske a "kezéből". Amúgy egy közönséges ebnyelvűfű virága a nektárforrás.

 

Nem akartam elhinni a szakértőknek, de állítják, hogy ez a növény is közönséges ebnyelvűfű. Én még mindig nem értem, hogy két ennyire különböző megjelenésű növény hogyan lehet ugyanaz, de állítják... Itt még az a trükk sincs, mint a mécsvirágnál, hogy kétlakiság miatt különbözik, ez nem kétlaki növény. Majd később még vissza kell térni erre...

 

 

 

Még mindig az erdőirtáson vagyunk: itt láttam ezt az elegáns valeriánát, ami olyan szép, és olyan hatalmas, hogy azt gondoltam, a kertemben is bőven volna helye. Még gondolkodom, hol legyen, de szeretnék néhány macskagyökeret a kertembe! És még macsek is szeretné (talán).

Sajnos a szőrős felületre nehéz fókuszálni, így a mellény szövete lett igazán éles :-(

Ez egy kis pöszörlégy, a szipókája olyan, mint egy kolibrié :-)

 

 

Most továbblépünk: a fehér madársisak nem az irtáson van. Kosborféle, védett növény, 10 000 Ft az eszmei értéke. Nagyon csinos növényke. Aggódtam, hogy a hosszú kihagyás után (betegség+Yvett, a  ciklon) már nem találom meg őket. De mindegyik megvan! Ez azért nagy szám, mert a kontyvirágokat virágzáskor kivágta valaki, pedig már nagyon vártam, hogy a látványos terméseket is lefotózhassam.

 

Tavaly is az odvas keltike-szőnyeg után jött a nenyúljhozzám-tenger. Idén is. Cseppet sem unalmas ez az állandóság!

 

Rengeteget harcolok a fényképezőgéppel, hogy bizonyos dolgokra hajlandó legyen fókuszálni (olyan, mint egy gyerek...). Ezt a sötét fotót véletlenül csináltam ilyen sötétre, de nekem tetszik!


 

 

 

 

Tovább kísérletezgetek a fényképezőgéppel, és ennek hatásásra sok képet nagyon eltolok. Viszont néhány nagyon szépre sikerül. Most a sikeres példányok jönnek.

Csak mentegetőzésképpen mondom, hogy ezek a vízcseppek nem a hatás kedvéért kerültek a képre, hanem szemerkélt az eső. Ugyan később elállt, de szerintem olyan párás a levegő a folytonos esőktől, nem szárad fel rögtön.