2015. 03. Március

Nem is magyarázkodom: egyszerűen most folytatom a történetet. Bocsi.

Enyhe tél, enyhe tavaszelő, úgyhogy beindult a természet.

 

 

 

Aztán elég hideg idő jött, sok csapadékkal. Nagyon nehezen indultak meg a növények, de nagyon jó volt végre megint látni az éledő természetet. Érdekes, régen csak ömlengő sznobságnak éreztem, ha valaki ilyesmit mondott. Most átérzem. Ez tekinthető bocsánatkérésnek is :-)

 

Talán épp azért, mert szinte minden lépés óriási erőfeszítést kívánt tőlem, minden növény megörvendeztetett idén. Nagyon boldog lettem az első odvas keltikéktől. Szerintem zseniálisan néztek ki, ahogy minden kis levélfodor végén ült egy harmatcsepp. Mintha üveggyöngyök ragadtak volna mindenhova.  Ezek a képek telefonnal készültek, de szerintem ahhoz képest egészen jól érezhető rajtuk a helyzet szépségecool .

 

 

A következő képek mind a Hármashatár-hegyen készültek, különböző fázisú kökörcsinekről. Már évekkel ezelőtt rájöttem, hogy ez a virág úgy megfogja az ember lelkét, nem tud betelni vele. Most sem tudok mást mondani, hihetetlen élmény ott hasalni a fűben és ezeknek a virágoknak a szépségét csodálni.

 

Nem tudok választani a képek közül cool