2017 Schladming

Fantasztikusan indult az egész. Snowboardozó egyetemista gyermekem kérte, hogy vigyük el őt egy hosszú hétvégére. Mivel én síelek, apja sífut, ezért olyan helyet kerestünk, ahol mindenki kedvére csúszkálhat. A sivár hóviszonyok miatt nem könnyű ilyen helyet találni. Végül Schladming mellett döntöttünk: nekem nagyon rég óta kedvenc terepem, mert óriási és mindig van hó, és mindig találni jó pályákat. A sífutóknak pedig fel kellett menni Ramsauba, ahol szintén mindig van hó, ha egyáltalán lehet. És a szintén nagyon nyomós érv: a távolság. Talán a legközelebbi terep, ahol minden kérésünk teljesíthető.

Az idő gyönyörű volt, miközben itthon a szmoggal küzdött a város, a hegyen hétágra sütött a nap, kicsit hideg volt, de csak annyira, hogy a hó állapota tökéletes lehessen. A pályák tükörsimára gyalulva, és nem tudom, miért, de tömeg sem volt. Nem voltak kevesen, de több olyan liftet találtunk, ahol egyenesen be lehetett csúszni a felvonóba, és már mehettünk is fel. Nagyon jó érzés volt a felnőtt gyerekemmel siklani, és büszke voltam magamra, hogy cseppet sem készült ki a lábam a megállás nélküli síeléstől. Egyszerűen fantasztikus volt.

Először fölmentünk a Planai hátsó, Haus felé néző legfelső pályáira. A közeli hegyen átbukó, de erre merőlegesen mozgó felhő látványa egész délelőtt elszórakoztatott bennünket.

Bővebben: 2017 Schladming