2016. 04. április

Részletek

Megjelent: 2016. április 24. vasárnap, 15:17

Az április is jó időt hozott. Csak én nem vagyok igazán jó formában. De megyünk, gyakran. Most nem a tempó, a távolság a fő erősségünk, hanem a nézelődés. Abban nagyon jók vagyunk

Megint elmentünk Adyligetbe, a Petneházy rét felső szélére. Van ott egy tisztás, amit tavaly nagy élvezettel látogattunk, mert sok érdekes és számunkra új növény volt rajta. Most is felkerestük, hogy vajon ilyenkor milyen érdekességeket találunk. Találtunk. Rengeteg fürtös gyöngyikét, mintha valaki szederrel szórta volna be a rétet. Aztán rengeteg foltos és piros árvacsalánt, meg héricset, meg kutyatejet, kankalint és hagyamaszagú kányzsombort, és minden mást. Jöjjenek a bizonyítékok (nem ígéret):

A tavaszi kankalin azért érdekes, mert mindenféle kankalin védett Magyarországon, egyedül a tavaszi kankalin nem. A kertünkbe beszivárgott a szártalan kankalin, lassan teljesen átveszi a hatalmat. Na, ő védett   Bevallom, nem emiatt nem űztük ki a kertből: tavasszal gyönyörű, ahogy ellepi a fű helyét... És ő legalább akar nálunk lenni, szemben a pázsittal és bármiféle egyéb növényekkel.

Egyszercsak azt olvastam a Növényhatározó csoportban, hogy a Hármashatár-hegyen még nagy foltokban nyílik a fekete kökörcsin. Mivel még csak fényképen láttam, azonnal meg akartam találni.

Azt gondolom, ilyen csak a mesében van: elindultunk, és célba vettünk egy olyan helyet, ahol tavaszi héricsek virítottak. Aztán megláttam egy (két) leánykökörcsint, aztán mögöttük két fekete kökörcsint... És onnan már nem volt megállás: egész fekete kökörcsin csomókat találtunk! Lényegében azonnal a megfelelő helyen kerestük őket. Mázlisták vagyunk

Az a tisztás, amin a fekete kökörcsineket találtuk, sok más növényt is mutogatott (nem rejtegetett!). A szintén védett törpe nőszirom különféle árnyalatait is láthattuk. A lilának volt rózsaszínűbb, bordóbb és kékesebb színváltozata, a sárgából pedig volt egészen krémszínbe hajló, világos változata is. Nincs annyi tárhely, hogy ezt a sokszínűséget mind bemutassam!

A magas gubóvirágról sokáig el nem tudtam képzelni, miért nevezik így, mivel pici, max 10-15 cm magas, és a virága is pici, bársonyos pompom. Aztán egyszer nyáron, júniusban fényképeztem valami furcsa, magas gombócokat, akkor nem tudtam, mik lehetnek, nagyon jól néztek ki. Hát azok voltak a magas gubók, ennek a picinek a termése. Ezek olyan jó felfedezések: örülök, mikor rájövök, hogy mi lesz egyvirágból 2 hónap múlva... Ezen a képen a virág fejlődésének 5 különböző fázisát láthatjuk egyszerre, nekem ezért tetszik nagyon.

Eddig tartott a fekete kökörcsin környezetében talált növények listája. Folytassuk a Hűvösvölgy feletti hegyoldallal.

Érdemes kicsit gondosabban megnézni a fekete nadálytő virágfüzérét. A csigavonalban feltekeredett sorozat szárhoz közelebbi részén nyílik az első, a többiek folyamatosan fejlődnek mögötte (felette). A csigavonal belsejében már csak kis gombócok látszanak, belőlük sokára lesz lila párta.  Mindig elképedek a természetben előforduló geometriától, szimmetriától és asszimmetriától. A csigavonalban nyíló virágzat egyike a klasszikus növény-geometriának.

A lenti kép ennek a nadálytőnek a gumós változatát mutatja. Rokonok, ez látszik a virágok érdekes formájából, de a virágzat már teljesen más. A gumós nadálytő gyakoribb, legalábbis arrafelé, amerre mi járunk.

És akkor most jöjjön az április második csúcsélménye: a bíboros kosbor. Tavaly egy elszáradt madárfészek kosbort sikerült fényképeznem, azóta rendszeresen bekóborlok a fák közé az út egy részén. Persze már másodszorra sem találtam meg az elszáradt példányt sem, de nem adom fel. Idén is elkezdtem reménykedni, hogy mégiscsak rátalálok, és kicsit beljebb mentem az erdőbe 1-2 helyen. És egyik helyen óriási, bimbós állapotú kosborra bukkantam, mindjárt kettőre egymás mellett. Az volt az érzésem, hogy azt a gödröt ott mellettük nem vaddisznó túrta, hanem egy lelkes buta kertész, aki azt hiszi, ha kiás és hazavisz egy ilyen tövet, akkor neki otthon lesz kosbor a kertjében. De nem. Nem tűri az átültetést, biztosan elpusztul. Ezen felül még egy-egy tő állítólag akár 20 évig is "lappanghat" a talajban, mielőtt újra kibújna. És ha kibújik, még akkor is nagyon kis valószínűséggel hoz virágot. Ezek után egyértelmű, hogy mindössze kinyírt egy tő védett orchideát, és ő nem jut semmihez, nem lesz kosbor a kertjében. Olyan kár, hogy ezt nem értik - de lehet, hogy csak nem tudják - az emberek.

A következő növény jól megtévesztett bennünket a külsejével. Úgy nézett ki, mint aki mindjárt elhervad, a virágai már meg is barnultak. Olyan sok volt belőle a Homok-hegyen, hogy egy idő után felfigyeltem rá, hogy mindegyiknek szép élénk zöld a szára, levele, és hogy esetleg talán nem is száradtak el a virágai; megtapogattam és közelebbről is megvizsgáltam. Kiderült, hogy nagyon érdekes és szép virágok, csak a vaksi ember, szemüveg nélkül, könnyen megtéveszthető. Itthon, a közeli felvételeken aztán még szebbnek látszanak, mint ott a helyszínen. Trükkös egy növény

Két esős nap között volt egy gyönyörű napsütéses: gyalogoltunk egyet a gázvezeték mentén - a hegy nevét, ahonnan a paplanernyősök indulni szoktak, félóra kereséssel tudtam meghatározni.  Újlaki-hegynek nevezik, de mi maradunk a gázvezetéknél, mert az biztos . Amúgy a sárga jelzés vezet rajta, a Hűvösvölgy ill. a Határ-nyereg felől a Virágos-nyereg felé. És picit letérve az útról megint egy fantasztikus területre tévedtünk. Mindenütt van mezei zsálya, egy-kettő, de itt az egész tisztást beborította a lila csoda. Egészen elképesztő látvány.

A méhfű minden évben újra és újra meglepi a szemlélődőt. Érdekes és szép levelek alól óriási ajakos virágok bújnak elő. Mindnek más a rajzolata, bátran lehet próbálkozni, nem fog sikerülni két egyformát találni (mármint két azonos mintázatú tövet: egy tövön egyforma virágok nyílnak...). Ezt érdemes kinagyítva is megnézni (katt a fotóra).

A kutyatejek sokfélék vagynak (mint megtudtam, kb 2000 faj, de itthon is rengeteg féle található). Meg tudtam állapítani, hogy az alábbi nem napraforgó kutyatej, nem farkas kutyatej, nem erdei kutyatej, nem délszaki kutyatej és nem rózsás kutyatej. Viszont ahhoz segítség kellett, hogy kiderítsem, ez a magyar kutyatej, Euphorbia glareosa. Már megint a Növényhatározó csoport segített...

28-án délután elmentünk újra a kosborokhoz. Érthetetlen, amit találtunk. Nem lehetett vaddisznó, mert az nagyobb dúlást végez. Ember meg csak nem tesz ilyet. Hiszen el sem vitte. És különben is, biztosan tudja, hogy nem lehet "átültetni", nem éli túl. A képen látható gyökerek a szomszédos fácska gyökerei.

A nagy döbbenet oldására legyen itt egy nagyítás a másik, még szépen virágzó bíboros kosbor virágáról. Ez a mókás, nagybajuszú (majdnem Dali), bő gatyás legényke a kosbor virága; azt remélem, más is jó kedvre derül tőle.  Én valahányszor ránézek, elvigyorodok.

Az enyves szurokszegfű egyben egy nagyon helyes kis pőszörlegyet is tartalmazott épp. Az a vicc, hogy 3 évvel ezelőtt még nem is hallottam arról, hogy létezik pőszörlégy. Valaki a hérics előtt szipókázó rovart határozta meg, miszerint pőszörlégy. Mióta ismerem, mindig ellágyulok, ha meglátom ezt a kis szőrmókot, amelyik egy szőrös labda és egy kolibri tulajdonságaival bír. Ez itt épp alszik, bár nincs csukva a szeme , de cseppet sem zavartatta magát, hogy ott üvöltözök a füle mellett. Még az lehet, hogy nincs füle... És akkor nem tudom kihagyni a másik pőszörlegyet sem, amelyik látszatra épp felszálláshoz készülődik, olyan, mint egy vadászgép; de ki kell ábrándítanom azt, aki azt várja, hogy: és miután lefényképeztem, elszállt, és zümmögve... Nem. Továbbra is ott aludt ilyen felszálláshoz készülő pózban a virágon. Lehet, hogy ezek a pőszörlegyek olyan álomszuszékok, mint egy macsek??!

Az április igazán óriási virág-élményeket hozott, több "új" növénnyel sikerült találkoznom. A fekete kökörcsin és a bíboros kosbor a legnagyobb trófeák, de a szomorú estike a legérdekesebb felismerés ebben a hónapban. Nem szeretném felsorolni - gyakorlatilag egyenként - a képeket, melyik miért nőtt a szívemhez. Mert mindegyik nagy öröm számomra. A tavasz gyönyörű képei a lelkemet simogatják. Remélem, a látogatókét is.