2012-10-Október

 

Néha eleredt kicsit, de sosem volt komoly eső, amikor épp gyalogolni indultunk. Valahogy mindig sikerült eső előtt, vagy jóval utána mennünk, nem kellett, csak 1 alkalommal az esőkabát. Esőben a kilátó teteje is csillog smiley

 

Másnap ottjártunkkor épp 10 siklóernyős edzett és élvezkedett a hegyoldal fölött. A képen jobboldalt az a "csúcs", amit pár nappal korábban véletlenül megmásztunk, majd két napra rá már tudatosan oda vitt az utunk, virágokat fotózni. Azóta már azt is tudom, hogy Újlaki-hegy a neve. A reptér felőli oldalán megy a gázvezeték (mi így hívjuk az utat az erre menő gázvezeték miatt), amúgy a sárga jelzés megy rajta.

 

Az alkonyi fények mindig is a giccset súroló, mindekit megfogó tájakat rajzolnak, ami percről-percre változik. Ezt a fotót nem lehetett kihagyni: engem a sarki fényre emlékeztettek ezek a felhők és fények (még csak fotón láttam aurora borealist, élőben sosem, de nagyon-nagyon, nagyon szeretnék! smiley).

 

A budakeszi hegyekben tettünk egy csodás kirándulást. Erős szél fújt, sűrű, helyenként átjárhatalan bozótosba tévedtünk, közben csodás panorámát láttunk. Nekem mégis ez a szokatlan színű kövirózsa tetszett legjobban, ami a fehér sziklán gyönyörű kontrasztot ad. Ha jól tudom, ez a sárga kövirózsa, ami télen piros (nyáron zöld), és védett.

 

Ahogy felér az ember turistaúton az Árpád-kilátóhoz, az út végén-tetején ez a kapu várja.

 

A reptér szinte mindig másképp fest, miközben semmit sem változik. Ezen a képen a meleg sárga napfény adja a gyülekező sötét felhők kontrasztját. Mindig van valami szépséges növény, ami megérdemli, hogy lefényképezzük. Ez egy szépséges szegfű: talán dunai szegfű a hivatalos neve.

de van gyapjas aszat is:

Amint egy csepp eső esett, megjelentek a gombák az erdőben és a reptéren:

Az erdőben a kivágott fák tönkjén láttunk sárga kénvirággombát:

 

Sárguló csiperke bőven termett a reptéren:

 

 

 

 

A hosszú aszályos időszaknak köszönhetjük, hogy bele"melegedtünk" a gyaloglásba, hiszen minden nap kellemes idő volt, szinte hívogatott, hogy menjünk. A fenti gomba-csokor szinte képtelenségnek tűnt ebben a száraz időben; amint egy kis nedvességhez jutottak a gombafonalak, gyorsan megjelentek a termőtestek.

Aztán mégis megjött az eső. A délelőtti eső nyomán délután a fűszálakból gyöngysorok lettek. Ilyen hosszú sorban ülő eső-gyöngyöt még sosem láttam:

A galagonya is egyre szebben piroslik:

A hónap közepén beneveztünk egy tájfutó kupára, ahol mi nordik bottal, gyaloglova jártuk be az útvonalat: a hosszú, könnyű (nem technikás) útvonalat választottuk, hogy el ne tévedjünk... 4. helyen végeztünk, ami jól hangzik, de csak 4 induló volt a kategóriánkban wink

Mikor napközben meleg van, az esti edzés ideális. És ilyenkor lát gyönyörű naplementéket a gyalogló:

 

Ez a környék napközben is tele van nyüzsgéssel:

 

 

Megjelent az őszi lombszín: egyre színesebb lett az erdő.

Magányos fa a Határ-nyereg közelében

 

És végül egy szép alkonyati fotó az Oroszlán-szikla közeléből: