2016. 11. november

A tavasszal-nyáron olyan szép, mély tintakék erdei gyöngyköles virágzó formája alapján az ember nem igazán tudja, mitől lehet gyöngyköles a neve. És akkor ősszel-télen, mikor szinte minden növény száraz és kopasz, hirtelen kis fehér gyöngszemek jelennek meg a száraz szálak között. És igen, ez a gyöngyköles termése.

Később egész kis mezőnyi gyöngyköles-termést találtunk, csak épp fényképező nem volt nálunk. De így is el lehet képzelni, és ha legközelebb ilyet látsz az erdőn, tudni fogod, mi is az laugh.

November elején még volt néhány nap, amikor szokatlanul meleg volt az időjárás. Ennek következtében még elég váratlan fotók készülhettek. Ilyen például ez az erdei iszalag, javában virágozva.

Az az érdekes, hogy a fenti 3 kép ugyanazon növény különféle fázisban levő virágáról-terméséről készült.

 

Fent az Árpád-kilátó közelében a mély avarban majdnem elestem ezen az óriási diófélén. Mint megtudtam, ez a fekete dió, amerikából behurcolt növény. Érdekes, hogy az erdőben ácsorog egy. Nagyon meglepő a mérete: a fiam megkérdezte, mikor kihelyeztem a fotózáshoz, hogy most akkor hány teniszlabda van az asztalon? A helyes válasz 1. A fekete dió héja nem válik le úgy, mint a felénk honos dióké, de ha lekopik- leszárad róla, látszik, hogy a zöld héj is igen vastag. A csonthéj is. Csak a mag kicsi.

Az alábbi két kép már november végén készült, mikorra komoly fagyok végeztek a növények többségével.