2013-11-November

Részletek

Megjelent: 2013. november 10. vasárnap, 13:31

November elején még mindig szép napsütéses az idő, fagymentes, bár nagyon párás, néha ködös reggelek vannak. Ennek az időjárásnak köszönhetően még mindig sok virágzó növényt találunk, és persze vannak tipikus nedves, hűvös időben előbújó gombák.

A budai hegyekben sokfelé végeznek erdőtisztogatást, elég sok fát kivágtak, feldaraboltak, egész hatalmas farakások keletkeztek. Volt olyan nap, hogy az Oroszlánsziklás úton keresztben forgolódó traktor miatt inkább a másik irányba indultunk, és kellemes utat tettünk a Szépvölgyben :-).

Az avarban nagyon szép színű nedűgombát találtunk. Különféle források különbözőt állítanak ezekről a gombákról. Van olyan szakkönyvem, amelyik szerint az alábbi gomba a Skarlát nedűgomba (Scarlet Hood, Hygrocybe coccinea) , és ehető, bár van olyan forrás, amely a szigorúan védett fajokhoz sorolja (sőt a Thomas Laessoe könyv szerint Európa számos országában vörös listás, azaz a "kihalás szélén álló" gombafajnak minősül). Ilyen környezetben az ehető inkább csak annyit jelent, hogy nem mérgező, de védett, hagyjuk békén. A magyar gombászkönyvek ezt a fajtát nem említik, de mivel a nedűgombák között több mérgező van, és amúgy méretük miatt nem igazán számítanak komoly fogásnak, egyszerűen az összes nedűgombára vonatkozóan javasolják, hogy ne gyűjtsük. Ezt a véleményt én is osztom: csak olyan gombát érdemes gyűjteni, amiről biztosan tudjuk, hogy az aktuális formájában biztosan ehető. Emellett persze a látvány abszolút élvezhető!!

És persze még az is lehetséges, hogy hibásan határozom meg a gombákat, mivel a pontos meghatározáshoz spórákat kellene mikroszkóppal azonosítani. Ezt én sosem teszem, annyira azért nem izgat a feladat. Ezek a gombák lehetnek növekedőfélben levő téli fülőkék is. A fülőke korhadó fán nő, nagy csokrokban. Ezek a gombák kevesebben voltak, és nem láttam korhadó fát... Maradunk a nedűgombánál.

Többször - sokszor - újra belefogtam a gomba azonosításába, szerintem a jelek arra mutatnak, hogy ez a Hygrocybe coccinea, piros vagy skarlát nedűgomba. Idén ez a második olyan gombaféle, ami ritkaságnak minősül, és nagyon boldog vagyok, hogy ilyenekbe lehet botlani a környékünkön.

Az előző gombacsodát márciusban láttam, a márciusi utolsó fotók és az áprilisi első kép is róla készült (Microstoma protracta).

Rengeteg gombát láttunk a reptéren: sok kis pöfeteg, sárguló csiperke, és olyan apró gombák, amiket nem is ismerünk. Volt egy pici pöfeteg-szerű gomba, amelyikről nem tudtam igazán jó fotót készíteni, de szerintem még így is érdemes feltenni: kb. 10x20 mm méretű tojásdad gomba, a burka világos szürke, és érdekes szabály szerint helyezkednek el rajta a fehér "pikkelyek", amelyek többféle méretűek. Nem tudom, mi ez, de még visszatérek rá; remélhetőleg megtalálom még, hogy jobb fotót csináljak róla :-)

A réten láttuk ezeket a barna csengettyűgombákat is (Pluteus cervinus). Többen is voltak...

A fenyők alatt pedig egész csoport, különböző korú fenyőpereszkét (Tricholoma Terreum) találtunk. Ezek sem tökéletes képek, de a gombák olyan csinosak, hogy mégis érdemes feltenni a fotóikat. Valaki már előttünk kiszedte az egyik gombát, így aztán igazán mindent meg lehet mutatni; a lemezek színe és állása, a tönk hossza és vastagsága is jól látható a felfordított gombán.

Ezt az óriás tölcsérgombát az út mellett 2 méterre találtuk a fák között. Hatalmas volt, egy arasznál nagyobb átmérőjű, és igen jó állapotú. Az óriás tölcsérgomba ehető,így aztán nem lepődtünk meg másnap, mikor már csak hűlt helye volt...

Most olyan képek következnek, amelyeken nem tudtam azonosítani a gombákat. Egyszerűen rengeteg gombafaj van, én meg nem vagyok mikológus, csak egy lelkes amatőr, akiből néha kifogy a lelkesedés. De csak a keresgélés - azonosítás - iránti lelkesedés tud lelohadni, a látvány mindig örömmel tölt el!

2013-09-Szeptember

Részletek

Megjelent: 2013. szeptember 02. hétfő, 21:28

A szeptember vasárnappal kezdődött. Egy jó kis kirándulást tettünk a Gercse melletti műemlék templomhoz. Ez a Hidegkúti reptér mögött található, nagyon szépen helyreállított kis templomocska. A XIII. században épült, többször, legutóbb 1996-ban lett újjáépítve.

Az út mellett rengeteg gyalogbodza (földibodza) érik. Vigyázat, ebből nem szabad lekvárt főzni, mert az egész növény mérgező.

A hóbogyó is mérgező. Korábban csak kertekben, parkokban találkoztam ezzel a növénnyel, meglepett, hogy a réten, vadon látom. Ezek szerint mégis honos errefelé? Mindenesetre gyerekkoromban a barátnőm a körmét kente a bogyóval, hogy olyan legyen, mintha ki lenne lakkozva. Szerintem nem lett olyan, de azért én is kipróbáltam .  Most kiderült, hogy ha belaktunk volna belőle, erős hányást-hasmenést kockáztattunk volna. Jó, hogy csak a körmünkre kentük!

A kápolna a domb mögött annyira megtetszett, hogy újra a közelébe indultunk felderítésre. Útvonalakat kerestünk, és nem igazán találtunk, viszont a szinte járatlan utakon sok háborítatlanul növekedő növényre bukkantunk. Több helyen is megjelent az aranyvessző, a feltűnő sárga virágaival. Neve rengeteg van: aranyos ruta,  aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, aranyvesszőfű, forrasztófű, veres gyűrűfű,  jágerkender, erősrojt, Szent Péter botja (eddig ennyit találtam). Régen általános csodanövénynek tartották, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, görcsoldó, fájdalomcsillapító, és immunstimuláns tulajdonságai miatt. De kertekben is tartják, igen dekoratív növény.

A dunai szegfű ( Dianthus collinus) a mezei szegfű rokona, az egyik legismertebb mezei vadvirág, amit helyenként gyógynövényként gyűjtenek, viszont vannak olyan országok, ahol védettsége miatt tilos szedni.

A fotón szereplő virágot nehéz volt azonosítani: rengeteg különböző képet találtam , eléggé össze-vissza keverve a mezei szegfű és a dunai szegfű képeket. Végül úgy döntöttem, a wikipedia cikke szerint azonosítom ezt a szépséget, így dunai szegfűnek sorolom be.

A közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris) már júniusban szerepelt egy sokkal élesebb fotón, de most sem tudtam elmenni mellette... Júniustól októberig virágzik, igazán kedves virág. A kerti tátikára hajaz.

Gyönyörű fűtenger szárad a Kővár oldalában, olyan, mintha díszfűvel lenne borítva a domboldal.

Már szeptemberben megjelent egy erőszakos náthavírus, torokfájást, náthát, köhögést okoz. Mivel ez a duónk egyik tagját megtámadta, ezért nagyon kényelmesre, nézelődősre vettük a vasárnapi gyaloglást. Vittem az igazi fényképezőgépet, és egy csomó fotót készítettem. Következik a legjava.

A vetővirágot már tavaly szeptemberben is láttuk, de akkor csak nagyon keveset találtunk, egy kicsi területen. Nem is tudtam tavaly kideríteni, mi lehet ez. Most is egy pár napba beletelt, mire rábukkantam a nevére: apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora). Érdekesség, hogy nem minden évben bújik elő, szeptemberben csak virága van, szár nélkül, kb. 2 - 4 cm hosszú szirmokkal; tavasszal pedig csak levélkéi vannak és a magok. Hagymás növény, az amarilliszfélékhez tartozik. Magyarországon csak ez az apró vetővirág honos a vetővirágok nemzetségéből.

A vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca) már jó ideje díszlik a réten,  és az egyik legcsinosabb virág. Rokona a mezei varfű, ami szerintem nagyon hasonlít a vajszínű ördögszemre, csak lila...És már nem virágzik, július-augusztus az ő időszaka. Sosem sikerült éles képet készítenem róla . 

Most akkor mégegy ördögszem fotót kell idetennem: egy rovar mindig jól néz ki a virágon, és ez is éles lett :-)

A cickafarknak is sokféle változata van. A mezőn leggyakrabban a fehér színváltozattal találkozunk, kertekben a sárga a gyakori, ez pedig lilás-bordós színű. Nagyon kellemes ez a változat is, nehéz választani a fotók közül, melyiken a legszebb...

A bogáncs egyébként nem egyszerű feladat nekem: a szőrös felületre nehezen fókuszál az automata, és emiatt csak a nagy géppel tudom lefotózni; korábban csak elmosódott foltokat sikerült hazahordanom.

2013-10-Október

Részletek

Megjelent: 2013. október 09. szerda, 08:33

Elkezdett többett esni az eső, ettől egy csomó gomba jelent meg a talajon és a korhadékokon. Aztán olyan gyönyörű napfényes vénasszonyok nyara következett, hogy szebbet nem is kívánhatnék.

2013-08-Augusztus

Részletek

Megjelent: 2013. augusztus 25. vasárnap, 14:07

Az augusztus első fele a nyaralásé volt, így augusztusban viszonylag kevés a fotó.

Még egy dolog van augusztusban: jubilálunk!! 2012. Augusztus 18-án kezdtük a gyaloglást ebben az intenzív formában. Korábban már évek óta jártunk nordic walking edzésre, de egy éve úgy alakult, hogy elkezdtünk rendszeresen, naponta edzeni. A jubileumot meg is ünnepeltük egy kis kerti partyval: felér egy születésnappal!

Feltűnően száraz az erdő, alig van zöld növény a talajszinten, szinte csak a fák zöldek. A Hidegkúti reptér sárga, kiszáradt. Nyoma sincs a tavaszi buja zöld növényzetnek, a rengeteg, szebbnél szebb virágnak. A termések veszik át a terepet, és a száraz széna.

Meg a szénanátha.

Meg is lepett bennünket, hogy a nagy szárazság ellenére, az oroszlánsziklás út felső szakaszán, az út mellett szépen virít a zsidócseresznye. Igaz, a levelei eléggé összepöndörödtek a vízhiány miatt, de a termés élénk narancsos színével már messziről világít. Jó, ha tudjuk, hogy az egész növény mérgező! Van egy finom, ehető rokona (boltokban kapható Physalis néven, dél-amerikai gyümölcs), de ez a felénk honos növény mérgező. Másik neve az alakjára utal: lampionvirág.

Kiderült, hogy a tavaszi vandál farongálás, a turistajelzések kimetszése a fákból vajon miért történt. Talán azért, mert most új felfestések jelentek meg. Szerintem talán még egyes útvonalak színe is változhatott, bár nem jegyeztem meg igazán a jelzéseket: ha az ember rendszeresen jár ugyanarra, sajnos a helyismerete alapján tájékozódik, és nem figyel a turistautak jelzéseire.

Az időjárás enyhültével és a korábbi napokban leesett eső hatására kicsit zöldebb lett a reptér. Felmásztunk a Kővár melletti hegyre, ahonnan a siklóernyősök startolnak. Nagyon szép volt a kilátás; egy panoráma-képet készítettem róla. A fotóra kattintva letöltődik a 10x nagyobb felbontású panorámakép, amin sok minden látszik, részletesen.