2013-02-Február

Részletek

Megjelent: 2013. március 21. csütörtök, 10:52

A február rövid és eseménydús volt. 

A Határ-nyeregben már megint tükörjég fogadott bennünket, de ennek ellenére jó tempóban 8 km-t gyalogoltunk. Erős alkonyat volt, mikor az Árpád-kilátó alatt szembejött velünk egy nagyapó, aki érdeklődött, hogy hol van a mászószikla, mert ő boulderezni akar!! Elmagyarázta, hogy hogyan biztosítja magát mászás közben (mivel a családban van hegymászó, ezt eléggé értettük). Még az unokájáról is mesélt valamit; emlékezetes jelenség volt. Amúgy pár nap múlva, mikor újra szép hó borította a repteret, megint találkoztunk vele: síléccel a vállán érdeklődött, hova érdemes menni síelni, és merre is van az a reptér. Mondta, hogy nehezen ugyan, de megtalálta a mászósziklát az útbaigazításunk alapján, de még nem tudott kimenni boulderezni, és esetleg viszi majd az egyik unokát is, neki is van beülője...

Mivel Éva tanfolyamra jár szombatonként, ilyenkor Koltai Andrással illetve Tündével megyek edzésre. Mindig jó a hangulat, amúgy is szükségem van arra, hogy emberek közt legyek (ez a dög számítógép sosem fogad azzal, hogy jó reggelt, hogy aludtál).

Újabb havazás és gyönyörű napsütés következett. Az erdőben tökéletes körülmények voltak; az utakon letaposott, de nem jeges hó, enyhe szél, napsütés. Ilyenkor igazán léleküdítő kint gyalogolni!

Aztán jött az olvadás: vizes havon sokkal nehezebb járni, mint a friss hóban. Tapad a cipőre. Immár a 3. hóláncot használom a cipőmön: az első még mindig megvan, és jó, de mivel valóban lánc, ezért csak havon működik, jégen nem. A másodiknak vannak kapaszkodó tüsléi, de olyan hamar megadta magát a gumiváz, amivel a cipőre lehet erősíteni, hogy kénytelen voltam egy újabb után nézni. Megtaláltam, ez olyan komoly, mint egy hágóvas; tökéletes biztonsággal lehet benne járni a jeges talajon is.

Időnként meglepődöm azon, mennyi ember megy ki az erdőre télen is.  17-én futóverseny volt az erdőben, mindenfelé futkosó emberekkel találkoztunk. Jó, hogy ilyen sokan megmozdulnak ilyenkor is - igaz, az időjárás is kegyes volt.

Kedvenc fotóim egyike: nem is a fotó az érdekes, hanem az, hogy nekem a Nazca vonalak jutottak eszembe a reptér láttán :-)

Teljesen elolvadt a hó, és akkor megint esett egy kicsit délután. Másnap meglepett bennünket a havazás nyoma: nem gondoltuk, hogy újra havas minden.

Megint Andrásékkal mentem edzésre. Igazi napsütésben, friss levegőn gyűjtöttük a D vitamint!  Mivel rendszeresen GPS-szel követem a megtett utat, tudom, hogy mennyit mentünk, mennyit emelkedtünk az út folyamán, milyen tempóban tettük meg a napi edzést. És ráadásul még Google Earth-ön is meg lehet nézni a megtett út nyomvonalát, és én ezt mind élvezem...